„Vannak napok, melyek nem szállnak el,
De az idők végéig megmaradnak,
Mint csillagok ragyognak boldogan
S fényt szórnak minden születő tavasznak.”
/Juhász Gyula: Március idusára, részlet/
Március 15-e egyike a három nemzeti ünnepünknek. Ekkor emlékezünk az 1848. tavaszán Pesten lezajlott forradalomra és arra, hogy az áprilisi törvények nyomán Magyarország szabad és független polgári állam lett. Ezen a napon kezdődött el a nemzeti függetlenségért folytatott 1848–49-es szabadságharc.
Ennek az időszaknak köszönhetjük gyönyörű himnuszunk keletkezését, zászlónk piros-fehér-zöld színeinek hivatalossá válását és azt is, hogy országunk fővárosa Budapest, hivatalos nyelve pedig a magyar lett. Büszkének kell lennünk tehát erre a napra, amelyet az összefogás, a kitartás, a tenni akarás, az egymás megbecsülése jellemzett.
A nagykarácsonyi ünnepi megemlékezésen ennek adott hangot az 5. évfolyam a műsorában. A múltidézés során szóltak március 15. szereplőiről, eseményeiről, jelképeiről.
Orbán Istvánné
osztályfőnök
